Excel táblázat – Részletes leírás példákkal

Azt gondolnád, hogy tudod, mi az a Táblázat az Excelben, de azt tapasztalom, hogy kevesen ismerik a Táblázat funkciót. Gyorsítja a munkádat, dinamikus és szinte kötelező elem, ha kimutatásokat készítesz.

Elég részletes leírás a táblázatról, segítek a navigálásban az alábbi tartalomjegyzékkel. Kattinthatsz a megfelelő részhez is.

Excel táblázat beszúrása

Dinamikusan bővülő táblázat

Strukturált hivatkozás táblázatban

Strukturált hivatkozás táblázaton kívül

Excel táblázat formázása

A leírásban használt fájlt innen tudod letölteni.

Zavaró lehet a megnevezés, mert a nem táblázattá alakított adattartományt is táblázatnak szoktuk hívni, de van egy beépített funkció az Excelben, amellyel ezt az adattartományt olyan táblázattá tudod alakítani, amelyet az Excel akként felismer, és minden előnyét élvezheted.

Adottak az alábbi adatok:

Alakítsuk táblázattá! Ehhez kattints bele bárhova az adatokba (nem kell duplán, ne lépj bele szerkesztőmódba), majd a Beszúrás (Insert) menüben válaszd a Táblázat (Table) lehetőséget! (magyar verzióban a gyorsbillentyűje Ctrl + R, angol verzióban Ctrl + T)

Meg fog jelenni egy ablak, amelyben érzékeli a tartomány határait, és győződj meg róla, hogy a Fejléceket tartalmazó táblázat lehetőség be van jelölve.

Ha leokézod, két dolgot tapasztalhatsz:

• A táblázat formázásra került
• A menüszalagon megjelenik egy új menüpont Táblázateszközök (Table tools), vagy 2019-es verzióban Táblatervező.

A táblázatot úgy is létrehozhatod, hogy a Kezdőlapon (Home) kiválasztod a Formázás táblázatként lehetőséget. Ennek eredménye ugyanaz, mint az előző leírt lépéssornak, egy különbség van, hogy itt rögtön formátumot is választhatsz.

Fontos! Attól, hogy szépen meg van formázva, még nem lesz táblázat! Ezeket a formázásokat el lehet végezni külön is a Kezdőlapon (cella háttérszíne, fejléc formázása, szegélyek stb.), de ettől még nem lesz belőle táblázat objektum. Egy biztos jele van annak, hogy táblázattá van alakítva, hogy ha belekattintasz, fent a menüszalagon megjelenik ez a plusz menü. (ha nem állsz a táblában, nem látszik a menü, szóval kattints bele ahhoz, hogy megbizonyosodj a kilétéről :))

Sok hasznos tulajdonsága van a táblázatoknak, vegyük sorra ezeket.

Adjunk hozzá egy új sort a táblázathoz. Kattints az utolsó sora alá a Név oszlopban és írjunk be egy nevet, majd üss Entert. Azt fogod látni, hogy a táblázat automatikusan bővült ezzel az egy sorral.

A táblázat tartományát onnan is láthatod még (ha a formázást levesszük, akkor nem látszik a sorok csíkozása), hogy a jobb alsó sarkában megjelenik egy kék háromszög.

Adjunk hozzá egy új oszlopot is, kattints a Nyeremény cella mellett lévő üres cellára, és írd be, hogy díj, majd üss Entert.

Láthatod, hogy ez az oszlop is automatikusan hozzáadódik.

Miért jó ez nekünk? Képletezésnél és kimutatások készítésénél is nagyon nagy előny, ha a tartomány bővül, akkor nem kell újraírnod a képletet vagy újra megadnod a kimutatás forrástartományát, a képlet automatikusan frissül, a kimutatást pedig a frissítés gombbal egyszerűen frissítheted. Ha nem ismered még a kimutatásokat, akkor ezután a bejegyzés után olvasd el a Pivot tábla 3 perc alatt bejegyzésünket.

Amikor táblázatot készítesz, az Excel a táblázathoz rendel egy nevet (ezt meg lehet változtatni, lejjebb mutatom). A táblázat oszlopainak neve pedig a fejlécek megnevezése. Ezek a nevek fognak megjelenni, amikor a táblázat oszlopait hivatkozod be képletekbe, függvényekbe. A tábla és az oszlopnevek kombinációja a strukturált hivatkozás.

Táblázaton belül:

Ha a díj oszlop bármelyik cellájára kattintasz, írj egy egyenlőségjelet, majd kattints a tőle balra lévő, Nyeremény oszlop értékére. Azt fogod látni, hogy nem a cellahivatkozást hozza, hanem az oszlop nevét

A @ jel azért van benne, mert ez jelzi, hogy nem az egész oszlopra van szükségünk a képletben, csak egyetlen cellájára. Szorozzuk be 20%-kal és üss Entert.

Azt kell látnod, hogy ez a képlet „végigfutott” az egész oszlopban és mindenhol írja a megfelelő értéket.

Az Excel táblázat ugyanis minden sorban érzékeli, hogy az adott sorban és a Nyeremény oszlopban lévő értéket kell vennie. Pl. a harmadik sorban a Nyeremény oszlop azonos sorában (harmadik sorában) lévő értéket veszi a képletbe. Ez az úgynevezett implicit intersection (szabad fordításban rejtett metszet).
Ráadásul ezt a képletet nem kell lefelé másolnod, ha új érték érkezik a táblázat alá, automatikusan beírja és fogja számolni, amint feltöltöd értékekkel a hivatkozott cellákat.

Ezt a tulajdonságát a táblázaton kívül is tudod használni. Az I7-es cellába összesítsük az összes díjat. Egyenlőségjel után írd be a SZUM (SUM) függvényt, majd jelöld ki a díj oszlopot:

Ügyelj rá, hogy az oszlop minden sora benne legyen a kijelölésben, ekkor fogod látni azt, hogy Táblázat1, ez a táblázatunk neve, és szögletes zárójelekben hozza az oszlop nevét: [Díj]. Enterrel rögzítsd és láthatod is az eredményt. Ennek nagy előnye, hogy ha újabb sorok kerülnek a táblázatba, nem kell módosítanod a képletet, függvényt, mivel a táblázat automatikusan bővül, a függvény pedig nem cellákra, hanem az oszlopra hivatkozik, így automatikusan újrakalkulál.

Végül nézzük meg a formázási lehetőségeket, a Táblázateszközök (Táblatervező) menüpontjait.

Ez a menü csak akkor látszik, ha a táblázat valamelyik cellájára kattintasz.

Bal szélén átnevezheted a táblázatot. A létrehozáskor az Excel automatikusan nevezi Táblázat1, Táblázat2 stb (Table1, Table2…). Kattints bele, írd be az új nevet, pl.: Bevételek_2016 és Enterrel rögzítsd! Fontos, hogy ne használj szóközöket, írd egybe, vagy használd az aláhúzást.

Itt megtalálod azt a lehetőséget is, hogy Összegzés kimutatással, eltávolíthatod az ismétlődéseket és visszaalakíthatod tartománnyá. Ha visszaalakítod, a formázás megmarad, de már nem lesz Táblázat.

2013-as Excel verziótól elérhető, hogy szeletelőt (Slicer) tudsz beszúrni a táblázathoz, ezáltal nem kell egyesével szűrnöd az oszlopok tetején, hanem hozzáadhatsz egy, vagy akár több szeletelőt, amivel egyszerűbb a szűrés.

A megjelenő ablakban válaszd ki, hogy mely oszlop szerint szeretnél szűrni, majd okézd le. Válasszuk a Lakhelyet. Meg is jelenik a szeletelő:

Fent pedig a Szeletelőeszközök (Slicer tools), vagy 2019-es verzióban Szeletelő nevű menü. Itt találod a szeletelő beállításait.

Ha bármelyik városra rákattintasz, szűrni a táblázatodat.

A szűrőfeltételeket törölni a jobb felső sarkában lévő X-re kattintva tudod, magát a szeletelőt pedig a Del (Delete) billentyűvel törölheted.

A következő blokkban szabályozhatod, hogy látszódjon-e fejlécsor, legyenek-e sávosak a sorok, vagy esetleg az oszlopok (ehhez olyan stílust kell választani, amiben látszanak a sávos oszlopok), legyen -e másképp formázva az első oszlop vagy az első sor, látszódjanak-e a szűrőgombok az oszlopok tetején.

Ami itt még nagyon hasznos funkció, az Összegsor (Total Row). Kattints rá, láthatod, hogy a táblázat alján megjelenik egy összegsor. Ha belekattintasz bármelyik számadatokat tartalmazó oszlopban ebbe a sorba, láthatod, hogy egy legördülő jelenik meg, amelyből függvényt tudsz választani.

Ha kiválasztod a Nyeremény oszlopban az Átlag (Average) függvényt, akkor arra az oszlopra számol neked átlagot.

Ráadásul, mivel ez egy részösszeg függvény, ezért, ha használod a szűrést, vagy a szeletelőt, akkor csak a leszűrt sorokra fogja mutatni az átlagot.

Fontos! Mielőtt kimutatást készítesz a táblázatból, távolítsd el az összegsort, hogy ez ne zavarjon bele a kimutatásokba. Levenni ugyanott tudod, ahol rátetted, a Táblázat menüjében.

Végül pedig a táblázat stílusát is meg tudod változtatni, a menü jobb szélén lenyitható, és tetszőlegesen választható.

Bízom benne, hogy tudsz élni a táblázat adta előnyökkel, próbáld ki bátran.